Az ateistáknak sokkal jobb a szexuális életük, mint a vallásos embereknek, akiket a közösülés alatt, és hetekkel utána is bűntudat gyötör – állapították meg kutatók.
Egy tanulmány felfedezte, hogy a nem-hívők sokkal készségesebben beszélik meg a szexuális fantáziákat, és sokkal elégedettebbek a tapasztalataikkal.
Mindkét csoport elismerte, hogy ugyanazokat a tevékenységeket végezték, úgymint maszturbáció, pornográf tartalmak nézése, orális szex és flörtölés.
Korlátlan szenvedély: az ateistáknak jobb a szexuális életük, mint a vallások követőinek, akiknek problémát okoz a bűntudat – állítják kutatók.
A vallások követői azonban nem élvezik annyira a szexuális tapasztalataikat, a hitrendszerük által létrehozott megbélyegzés miatt. Emiatt erőteljes megbánás tölti el őket a csúcspontot követően.
Az eredmények a ’Szex és Szekularizmus’ kérdőív eredményeképpen láttak napvilágot, több mint 14 500 résztvevő bevonásával, melyet Darrel Ray és Amanda Brown pszichológusok alkottak meg a Kansasi Egyetemen.
Mindegyik megkérdezett ember nagyjából ugyanannyi alkalommal él szexuális életet egy héten. Hasonló korban váltak szexuálisan aktívvá is.
De az odaadóan vallásos emberek sokkal rosszabbra értékelték a szexuális életüket, mint az ateisták. Továbbá az aktust követő erős bűntudatérzésről számoltak be.
A szigorú vallások követői, mint például a mormonok, végeztek a szexuális bűntudat skálájának legmagasabb fokán. Átlagos pontszámuk 8,19 volt a lehetséges 10-ből. Őket követték szorosan a Jehova Tanúi, majd a pünkösdiek, a hetednapi adventisták és a baptisták.
A katolikusok szexuális bűntudatukat 6,34-re értékelték, míg a lutheránusok kicsit alacsonyabbra, 5,88-ra. Ezekkel szemben az ateisták és az agnosztikusok 4,71-re, illetve 4,81-re pontozták.
A vallásos emberek ugyanannyiszor éltek szexuális életet, mint a nem-hívők, de rosszul érezték magukat utána, és gyakran imádkoztak megbocsátásért (a kép illusztráció).
A tanulmány úgy találta, hogy minél erősebb a személyiségben a vallásos hiedelem, annál hatalmasabb a szexuális bűntudat.
Azok közül az emberek közül, akik nagyon vallásos környezetben nevelkedtek, 22,5% mondta, hogy megszégyenítették vagy kigúnyolták őket önkielégítés miatt, szemben a mindössze 5,5%-kal azon emberek részéről, akik a legkevésbé vallásos otthonokban nőttek fel.
Mintegy 79,9% nagyon vallásos otthonban felnőtt ember mondta, hogy bűntudatot érzett egy adott szexuális aktivitás vagy vágy miatt, szemben a szekuláris otthonokban nevelkedettek 26,3%-ával.
Aggasztó, hogy az erősen vallásos otthonokban felnőtt gyermekek sokkal inkább hajlamosak voltak szexuális oktatásukat pornográfiából megszerezni, mivel nem volt elég bizalmuk ezt a szüleikkel megbeszélni.
Mindazonáltal van némi jó hír is a vallásos csoportoknak. Azon emberek, akik elvesztették a hitüket és ateistákká váltak, jelentős javulásról számoltak be szexuális megelégedettségüket tekintve!
Azok az emberek, akik maguk mögött hagyták korábbi hitüket, azt mondták, hogy szexuális életük „jelentősen fejlődött”, és az új tapasztalataikat átlagosan 10-es skálán 7,81-re értékelték.
Az eredmények megcáfolják a szokványos vélekedést, hogy a bűntudat érzése azután is háborgatja az embereket, miután a vallás elhalványult.
„Azt gondoltuk, hogy a vallás okoz maradványhatásokat az emberekben, miután kiléptek belőle, de az adataink ilyet nem mutatnak. Ez igen kellemes meglepetés volt. Úgy tűnik, a túlnyomó többség ezt lerázta, és elég jól boldogul a szexuális életével”, mondta Darrel az alternet.org-nak.
Hozzátette: „Adataink azt mutatják, hogy az emberek, amíg vallásosak, nagyon bűnösnek érzik magukat a szexuális életük miatt, ez azonban nem állítja meg őket: csak rosszul érzik magukat tőle.
Természetesen vissza kell hogy térjenek a vallásukhoz, hogy megbocsátást kapjanak. Olyan, mintha az egyház először megbetegítene, majd egy kamu gyógymódot ajánlana rá.”