Az önzetlenség és nagylelkűség legendáját, ami Teréz anyát övezi Serge Larivée, valamint Genevieve Chenard, a Montreali Egyetem Pszichopedagógia tanszékéről és az Ottawai Egyetem Pedagógiai karának Carole Sénéchal-ja oszlatja el. Hasonlóan, mint az újságíró és szerző Christopher Hitchens – akit a cikkben bőséggel idéznek – a kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy Teréz anya szentként való értelmezése – ami nem megy át a tények elemzésének szűrőjén – egy felépített kép, és hogy boldoggá avatása kizárólag egy hatékony médiakampánynak köszönhető.
„Miközben az altruizmus jelenségére kerestünk dokumentációt egy etika szeminárium részére, egyikünk rábukkant a katolikus egyház egyik legünnepeltebb női tagjának, Teréz anyának – akinek valódi neve Agnes Gonxha volt – életére és munkásságára, aki mára már a köztudat része.” – meséli Larivée professzor, aki a kutatást vezette. „A leírás annyira eksztatikus volt, hogy felkeltette az érdeklődésünket és további kutatásra sarkallt minket.”
Ennek eredményeként a kutatók 502 dokumentumot gyűjtöttek össze Teréz Anya életéről és munkásságáról. Miután 195 másolatot kizártak, 287 dokumentumot elemeztek, ami a Szeretet Misszionáriusai (OMC) alapítójáról szóló szakirodalom 96%-a.
A tények cáfolják Teréz anya mítoszát
Cikkükben Serge Larivée és társai több problémát is említenek, melyeket a Vatikán nem vett figyelembe Teréz anya szentté avatása során, mint például „az eléggé kétes módja annak, ahogyan a betegekről gondoskodott, a kérdéses politikai kapcsolatai, az óriási összegű adományokkal való bánásmódja és a túlságosan dogmatikus nézetei, különösen ami az abortuszt, a fogamzásgátlást és a válást illeti.”
A betegeknek szenvedniük kell, mint Krisztusnak a kereszten
Halála előtt Teréz anya 517 missziót alapított, melyek a szegényeket és a betegeket több, mint száz országban fogadták. Az ezeket az a létesítményeket látogató orvosok úgy írták le a missziókat Kalkuttában, mint „otthonok a haldoklók számára.” A missziókba érkezők kétharmada arra számított, hogy orvosi kezelésben fog részesülni, míg a másik egyharmad csak haldoklott ott és nem kapott megfelelő ellátást. Az orvosok a higiénia jelentős hiányát figyelték meg, sőt áldatlan állapotokat, valamint tényleges ápolás, megfelelő étel és a fájdalomcsillapítók hiányát is. A probléma nem a pénz hiánya volt - a Teréz anya által létrehozott alapítvány több száz millió dollárt gyűjtött össze -, hanem egy sajátos felfogás a szenvedésről és a halálról: „Van abban valami gyönyörű, ahogy a szegények elfogadják a sorsukat, hogy Krisztus passiójához hasonlóan szenvednek. A világ sokat nyer a szenvedésükkel.” - válaszolta Teréz anya a kritikusainak, idézi az újságíró Christopher Hitchens. Mindazonáltal, amikor Teréz anyának volt szüksége palliatív ellátásra, azt egy modern amerikai kórházban kapta meg.
Kérdéses politikai kapcsolatok és homályos könyvelés
Teréz anya bőkezűen osztogatta az imáit, de eléggé fukarul bánt alapítványának millióival, már ami az emberiség szenvedésének enyhítését illeti. India számos áradása vagy a bhopali gyomirtó gyár felrobbanása után Teréz anya rengeteg imát és Szűz Mária-medált ajánlott fel, de pénzbeli segítséget már nem. Másfelől pedig lelkiismeret-furdalás nélkül fogadta el a Becsületrendet és a haitii Duvalier diktatúra támogatását. Az MCO számláira több millió dollárt utaltak át, de a legtöbb számlát titokban tartották - mondja Larivée. „Figyelembe véve Teréz anya fösvény pénzügyi igazgatást feltehetjük a kérdést, hogy hova lettek a legszegényebbeknek szánt dollármilliók?”
A nagy média-terv a szentségért
Mindezen nyugtalanító tények ellenére, hogy sikerülhetett Teréz anyának egy szentségre és végtelen jóságra alapuló képet kialakítania magáról? A három kutató szerint kulcsfontosságú volt a találkozója 1968-ban a BBC-nél Malcom Muggeridge-dzsel, egy abortusz-ellenes újságíróval, aki osztotta Teréz anya jobboldali katolikus értékeit. Muggeridge úgy döntött, reklámozni fogja Terézt, aki ennek következtében felfedezte a tömegtájékoztatás hatalmát.
1969-ben Muggeridge készített egy rendkívül kedvező filmet a misszionáriusról, azzal reklámozva őt, hogy az „első fényképpel dokumentált csoda” neki tulajdonítható, miközben pedig a dicséret a Kodak-ot illette volna meg az általuk kifejlesztett új filmért. Ezután Teréz anya beutazta a világot és több díjat is kapott, beleértve a Nobel béke-díjat. A díj átvételekor mondott beszédében a szerbek által megerőszakolt boszniai nőkről, akik abortuszért folyamodtak a következőket mondta: „Úgy érzem napjainkban a béke legnagyobb ellensége az abortusz, mert ez egy közvetlen háború, egy közvetlen gyilkosság – maga az anya által közvetlenül elkövetett gyilkosság.”
A halálát követően a Vatikán úgy döntött, elengedi a szokásos öt éves boldoggá avatási időt, és megnyitja az utat a szentté avatáshoz. A Teréz anyának tulajdonított csoda egy nő, Monica Besra meggyógyulása volt, aki súlyos hasi fájdalmaktól szenvedett. A nő arról tanúskodott, hogy meggyógyult, miután egy Teréz anya által megáldott medált tettek a hasára. Az orvosai másképp gondolták: szerintük a petefészek ciszta és a tuberkulózis, amitől szenvedett az általuk adott orvosság hatására gyógyult meg. A Vatikán ennek ellenére arra a következtetésre jutott, hogy ez egy csoda. Teréz anya népszerűsége annyira nagy volt, hogy a nép számára érinthetetlenné vált, akik máris szentnek nyilvánították. „Mi lehetne jobb, mint ennek a példaképnek az esetében egy boldoggá avatás, amit majd a szentté avatás követ, egy olyan időszakban, amikor az egyháznak frissítésre van szüksége, mert a templomok üresek és a római autoritás hanyatlóban van?” - kérdezik Larivée és kollégái.
A Teréz anya mítosz pozitív hatása
Teréz anya kétes ápolási módszerei és az általa dicsőített szenvedés ellenére Serge Larivée és kollégái arra hívják fel a figyelmet, hogy létezik pozitív hatása is a Teréz anya mítosznak: „Ha Teréz anya rendkívüli képe azt mutatja másoknak, hogy támogatniuk kell a humanitárius kezdeményezéseket, amelyekben ténylegesen elkötelezett emberek dolgoznak együtt azokkal, akiket elnyom a szegénység, ennek csak örülhetünk. Valószínűleg Teréz anya sok humanitárius önkéntest ihletett meg, akiknek a munkája tényleg könnyített a nincstelenek szenvedésén és foglalkozott a szegénység okaival és az elszigeteltségével anélkül, hogy a médiában erről szó lett volna. Mindazonáltal a média beszámolói a Teréz anyáról lehettek volna alaposabbak is.”
A tanulmányról
A tanulmányt készítette Serge Larivée, a Monterali Egyetem pszichopedagógia tanszékéről; Carole Sénéchal, az Ottawai Egyetem Pedagógiai Karáról és Geneviève Chénard, a Monterali Egyetem pszichopedagógia tanszékéről.
A cikk nyomtatott változata csak franciául érhető el, és 2013 márciusában jelent meg a Religion / Sciences religieuses 42. számában. Ez a tanulmány nem kapott semmilyen támogatást.
A Vatikán által kiadott hivatalos Teréz anya életrajz elérhető itt:
http://www.vatican.va/news_services/liturgy/saints/ns_lit_doc_20031019_madre-teresa_en.html
