Bemutatjuk a húsz leggyakoribb tévhitet, amit a vallásos emberek hajlamosak hinni az ateistákról és az ateizmusról. Míg ez a cikk főleg keresztényeknek szól, bármely vallás követőjének hasznos olvasmány lehet, aki nem teljesen érti az ateizmust és esetleg néhány hibás meggyőződése van arról mi az ateizmus, vagy mi nem.
1. Az ateizmus egy vallás
Az ateizmus egyszerűen az isten vagy istenekben való hit nélküli lét. Az ateizmus nem vallás, ugyanúgy, ahogy a nem-golfozás nem sport. Nincsenek ateista templomok vagy misék, amin az ateistáknak részt kell venniük.
2. Az ateisták a tudományt és a logikát imádják
Az ateisták a tudományt és a logikát arra használják, hogy értelmezzék az őket körülvevő világot és a világegyetemet, de nem „imádják” a tudományt. A tudományos módszer mindössze egy módszer arra, hogy meghatározzuk mi a legvalószínűbb, hogy igaz, és mi nem.
3. Az ateisták önmagunkat imádják, önmagukat tartják istennek
Az ateisták nem gondolnak istenként önmagukra. Az ateisták nagyobb prioritást adnak az életminőségnek, mint a teisták, mivel az ateisták azt gondolják ez az egyetlen életük, ami van. Ezért hajlamosabbak a boldogság keresését élvezni. Ellenben nem gondolják azt, hogy ők istenek lennének, és nem imádják magukat. Rengeteg ateista van, aki szerény és nem egoista.
4. Az ateisták Isten helyett az anyagi dolgokat imádják
Míg biztosan léteznek materialista ateisták, ez nem feltétele annak, hogy valaki ateista legyen. Számos világi jótékonysági szervezet létezik. Ha ez egy elfogadható érv lenne, akkor azt is mondhatnánk, hogy a keresztények imádják a pénzt, mert olyan sok gazdag prédikátoruk van, mint Pat Robertson, Orel Roberts, Jimmy Swaggart és társaik.
A gondolat, hogy valamit imádni kell egy félreértés a teisták részéről, akik úgy tűnik, nem tudják megérteni, hogy lehet anélkül is élni, hogy imádnál valamit. Az elgondolás, miszerint az ateisták egyszerűen valami mással helyettesítették Istent butaság, de még mindig előfordul.
5. Az ateisták boldogtalan emberek
Ez nem igaz. Az ateisták ugyanannyira boldogok, mint a vallásosak, és néhány ateista, aki korábban hívő volt ateistaként sokkal boldogabb. Ha egy ateista boldogtalan, ez gyakran amiatt van, mert egy teista rá akarja erőltetni a vallásos meggyőződését.
6. Az ateisták csak el akarják távolítani Istent a társadalomból
Míg számos keményvonalas ateista létezik, akik szerint sokkal jobb lenne, ha a világon nem lenne vallás, a legtöbb ateista csak annyit szeretne, hogy üldözés és megalázás nélkül élhesse az életét. Az ateisták harcolni fognak a vallástól való szabadságért bármikor, amikor a hívők megpróbálják bevinni a vallást az államvezetésbe. Sajnos a legtöbb amerikai keresztény ezt a kereszténység ellen irányuló támadásnak tartja.
7. Az ateisták soha nem próbálták megtalálni Istent. Ha az ateisták elolvasták volna és tanulmányozták volna a Bibliát, akkor keresztények lennének.
Ez nem így van. Sok ateista olvasta és tanulmányozta a Bibliát, de csak egy babonákkal teli könyvet látnak, ami tele van ténybeli hibákkal és ellentmondásokkal. Valójában sok ateista vallásos volt egy bizonyos ideig, de miután komolyan elemezték a hitüket és tanulmányozták a Bibliát, úgy találták, hogy a vallást az emberek találták ki. Valójában sok ateista jobban ismeri a Bibliát, mint némely keresztény. Úgy tűnik sok lelkes keresztény soha nem olvasta végig a Bibliát.
8. Ha nem lenne vallás, nem lenne erkölcs. Az emberek folyton csak gyilkolnának és lopnának.
Az ateisták rendes emberek, akár a vallásosak. Ugyanazokat a dolgokat szeretnék az életben (kivéve a másvilágot) és megértik, hogy a jobb élet reményében ugyanazok szerint az erkölcsi szabályok és törvények szerint kell éljenek, mint a hívők. A szekuláris humanizmus alaptétele, hogy bánj úgy embertársaiddal, ahogy szeretnéd, hogy ők bánjanak veled. Az ateisták nem nyernek semmit azzal, ha hazudnak, csalnak, lopnak vagy gyilkolnak. A vallásnak nincs monopóliuma az erkölcsre, és tulajdonképpen az amerikai fegyencek többsége valamilyen formában hívő vagy gyakorol valamilyen vallást. A börtönpopulációnak csak az 1%-a ateista vagy agnosztikus, a lakosság 10-15%-ához képest.
9. Az ateisták csak dühösek és Isten ellen lázadnak.
Az ateisták nem hisznek semmilyen istenben, ezért nincs is kire dühösnek lenniük. Ez úgy tűnik egy keresztény tévhit, miszerint mindenki hisz Istenben, de egyes emberek, akiket ateistának hívnak, úgy tesznek, mintha nem hinnének. De ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy ha valaki nem hisz a jetiben, akkor az dühös a jetire.
10. Jobb hinni Istenben, mert lehet, hogy létezik, mint kockáztatni, hogy pokolra kerülünk.
Ez a ’Pascal fogadása’ néven ismert és téves érvelés. Ha ez helyes érv lenne, akkor az összes valaha létezett vallást követned kellene és imádnod a különféle isteneket, csak hogy biztos legyél benne, a megfelelőt imádod. Mivel a legtöbb vallásnak ellentmondó hitelvei vannak, ez lehetetlen. Annak érdekében, hogy biztos légy benne, hogy jó vallást követsz, ahhoz Jim Jones, a Branch Davidians és a Heaven's Gate szekta tagjaival együtt öngyilkosnak kellene lenned.
Továbbá, ha Isten mindentudó, akkor tudná, hogy valaki csak azért hisz benne, hogy bebiztosítsa magát, és valószínűleg még haragosabb lenne, mint ha az illető őszinte lenne és bevallaná, hogy nem hisz. A „mi van ha” hittel az a gond, hogy olyan, mintha azért hinnél a földönkívüliek létezésében, mert talán eljönnek a Földre, hogy visszavigyék magukkal a jó embereket a bolygójukra, hogy azok örökké a paradicsomban élhessenek. Ez butaság és abszurd. És csak azért hinni, mert „mi van ha…”, nem teszi Istent létezővé.
11. Az ateisták Isten létének megcáfolására használják a tudományt
A tudomány egy sor kérdés és válasz, hogy megvizsgáljuk a minket körülvevő világot. A tudósok csak tanulni szeretnének a világunkról, és a tény csak mellékes, hogy a tudományos felfedezések olyan dolgokat fednek fel, amelyek ellentmondanak a Bibliában leírtakkal. Butaság azt állítani, hogy a tudósok kísérleteket folytatnak, hogy cáfolják Isten létét. Csak arról van itt szó, hogy az összes tudományos felfedezésünk közt nyoma sincs isteneknek.
12. Az ateisták azt állítják nincs Isten, de nem tudják bizonyítani.
Először is, nem minden ateista állítja egyenesen azt, hogy Isten nem létezik. Egyesek, az ún. agnosztikus ateisták azt állítják, nem tudják, hogy bármilyen isten létezik-e vagy sem, de nem hisznek egyben sem. A legtöbb ateista számára a bizonyítékok hiánya, valamint a bizonyíték arra, hogy az Istenről szóló történeteket emberek találták ki azt jelenti, hogy nincs okuk hinni benne. Van pár hangoskodó, aki azt állítja, nincs isten, és az igaz, hogy ezt nem tudják bizonyítani. Ellenben nem az ő feladatuk bármilyen isten létét cáfolni, hanem a hívőknek kell bizonyítani az istenük létezését, mielőtt másoktól elvárják, hogy higgyenek bennük.
13. Amikor haldokolnak, az ateisták kivétel nélkül megtérnek Istenhez.
Ez téves, mivel rengeteg ateista halt meg anélkül, hogy hirtelen azért könyörgött volna, hogy kereszteljék meg és kereszténnyé válhasson, mert félt a haláltól.
14. A lövészárokban nincsenek ateisták.
Ezen állítás szerint, ha valaki az azonnali vagy lehetséges halálával szembesül, vallásossá válik, hogy elkerülje a pusztulást. Rengeteg ateista katona élt, akik háborúban vettek részt anélkül, hogy kereszténnyé váltak volna. Ezen érvelés mögött az a feltételezés áll, hogy a vallás azt a célt szolgálja legjobban, hogy nehéz időkben mankónak használják, amire az emberek hajlamosak is. Ezért van az, hogy a börtönmissziók annyira sikeresek, mert olyanokat céloznak meg és prédikálnak nekik, akik életük mélypontján vannak.
15. Az ateisták nem lehetnek hazafiak. Amerika egy keresztény nemzet.
Amerikát nem keresztény nemzetnek alapították. Néhány alapító atya deista volt, azaz egy felsőbb hatalomban hittek, akit istennek lehet nevezni, de nem hitték azt, hogy ez az isten beleavatkozik az emberek ügyeibe. Az amerikai alkotmány, mely dokumentum garantálja a szabadságunkat és nemzeti identitásunkat, nem tesz említést Istenről vagy Jézusról. A vallással kapcsolatban az első kiegészítés kijelenti, hogy „A kongresszus nem hozhat olyan törvényt … mely vallást hoz létre vagy megakadályozza bármely vallás szabad gyakorlását.” Ez azt jelenti, hogy nem lehet intézményesített vallás, beleértve a kereszténységet, valamint a kormány nem gátolhat meg senkit a vallása gyakorlásában. Ha az Amerikai Egyesült Államok egy keresztény nemzet lenne, ez a bekezdés nem lenne benne az első kiegészítésben. Az USA nem teokrácia, de nem is akarták soha, hogy az legyen. Az egyetlen kijelentés az összes alapító okiratból, amely egy esetleges utalást tartalmaz Istenre, a Függetlenségi Nyilatkozat, ami egy „teremtőre” utal, nem nevezve őt Istennek és semmiképp sem utal Jézusra.
Az amerikai ateisták ugyanannyira hazafiasak, mint a hívő amerikaiak. Sok ateista szolgált kitűntetéssel a hadseregben. Azt mondani rájuk, hogy másodosztályú állampolgárok, ellenkezik azzal, amire ezt az országot alapították. Mellékesen az „Isten alatt” kifejezést 1954 után adták hozzá a Nemzeti Fogadalomhoz, a Knights of Columbus (Kolumbusz Lovagjai) által tartott kampány után, nem pedig az alapító atyák által. Az „Istenben bízunk” csak 1956-ban vált nemzeti jeligévé.
16. Vallás nélkül az ateistáknak azt kell gondolniuk, hogy nincs értelme az életnek.
Az ateisták azt gondolhatják, hogy az emberiség földi életének nincs kozmikus értelme, ellenben azt mondani, hogy a vallás nélkül nincs az életnek értelme abszurd, mivel az ateisták saját értelmet adnak az életüknek. Nem üldögélnek és várják, hogy egy isten-ember visszatérjen a mitikus mennyországnak nevezett helyről, és az életüket sem aszerint alakítják, hogy az örökkévalóságot ezzel az isten-emberrel töltsék el. Az ateisták hajlamosak úgy gondolni, hogy az élet értelme az, amit ők adnak neki. De a legtöbben nem hiszik, hogy lenne valamilyen isteni célja a létezésünknek, hanem evolúciós erők, vagy a természet véletlenszerű termékei vagyunk.
17. Az ateisták az ördögöt imádják.
Az ateisták ugyanannyira nem hisznek az ördögben, mint az Istenben. Ha az ateisták nem hisznek egy láthatatlan égi tündérben, akkor miért hinnének egy láthatatlan mumusban?
18. Az ateizmus arra a hitre alapul, hogy Isten nem létezik.
Nem igazán. Ez egy teista érv, ami a bizonyítás terhét megpróbálja átterhelni az ateistákra. Az ateizmus az istenek létezésére adott bizonyítékok hiányára alapul, ezért nem kell benne hinni, csak önállóan kell tudni gondolkodni. Ha találnának egy szilárd, tényekre alapuló bizonyítékot Isten létezésére, nem lennének többé ateisták. Bizonyítékokat azonban mindeddig nem találtak. Ezért van az, hogy a vallások hitre alapulnak, mert a hívők bizonyíték hiányában is hisznek Isten létezésében. De egy ateistának nem kell bizonyítania, hogy Isten nem létezik, csupán annyit kell belátnia, hogy nincs bizonyíték az ellenkezőjére.
Az egy keresztény hit, hogy mindenkinek hinnie kell valamiben, ahogy hajalmosak azt is hinni, hogy mindenki imád valamit. Ez azonban nem igaz, és nyilvánvaló, hogy a keresztények, akik hajlamosak ezt hinni még nem értették meg, hogy hogyan lássanak dolgokat más nézőpontokból.
19. Az ateisták úgy tesznek, mintha nem hinnének, mert félnek a pokolba kerülni.
Az ateisták hajlamosak nem hinni a túlvilági életben, a mennyben és a pokolban sem, tehát ez az érv hibás. Lehet, hogy vannak keresztények, akikre illik ez a leírás, de ha a pokoltól fél valaki az valójában nem ateista. A legtöbb ateista azt gondolja, hogy amikor valaki meghal, az illető tudatának akkor vége szakad. Nem vár rájuk túlvilági élet, se jó, se rossz.
20. Az ateisták kommunisták.
Ez egy buta maradványa a hidegháborúnak, amikor az emberek tévesen úgy gondolták, hogy az összes orosz kommunista ateista, tehát bármely amerikai, aki ateista is kommunista kell, hogy legyen. Az ateisták sokféle politikai meggyőződéssel bírnak, a konzervatívtól a liberálisig. Csak a megértés hiányát mutatja, ha a kommunizmus ecsetjével festenek le mindenkit, aki nem hisz Istenben.
Doubting Thomas
