A Kepler-452b felfedezésétől, úgy tűnik, a nyilvánosság nem alél el egy nagy közös „Gyertek hozzám!”-mal. De a Föld 2.0 hatalmas, és mégis alulértékelt felfedezés, nem azért, mert a Kepler-452b egyedülálló, hanem éppen ellenkezőleg. A világegyetemben valószínűleg több ezer, vagy millió, vagy akár milliárd Föld-szerű bolygó is létezhet. Akár csak egy ilyen világ felfedezése sok másra is lehet bizonyíték. Elvégre 100 milliárd galaxist ismerünk, egyenként több, mint 300 milliárd csillaggal (galaxisonként nagy eltérésekkel). A csillagászok becslése szerint mintegy 700 milliárd billió csillag létezik. Nem szükséges matematikai zseninek lennünk, hogy megállapítsuk: nem véletlenül találtunk rá az egyetlen, a Földön kívül a másik lehetséges lakható bolygóra a csillagok hatalmas tömegei között.
Ezzel a felfedezéssel közelebb jutottunk ahhoz a gondolathoz, hogy az élet gyakori a világegyetemben. Talán nem vagy meggyőződve róla. Ez rendben is van. Hadd elmélkedjek azon, mi történne, ha valaha bizonyítékot találnánk a földön kívüli életre, még akkor is, ha úgy gondolod, hogy egy ilyen felfedezés nem valószínű. Szeretném megelőzni a történelem átírását, ami a nagy világvallások részéről várható. Nagy magabiztossággal jósolnám meg, hogy sokan azt fogják állítani, hogy egy ilyen felfedezés teljesen összhangban van a vallási tanításokkal. Az én célom itt az, hogy - mielőtt mindez megtörténne - bejelentsem: ez ostobaság. Nem vagyok egyedül ezzel a következtetésemmel, miszerint a vallás ferdíteni fog, hogy alkalmazkodhasson az idegen élet új valóságához.
Mondjuk ki nyíltan, hogy a Biblia egyértelmű a teremtést illetően: a Föld az univerzum középpontja, csak az embereket teremtették isten képmására, és minden életet hat nap alatt teremtettek. Minden életet, az egész mennyországban. Hat nap alatt. Tehát amikor felfedezzük, hogy az élet létezik vagy létezett máshol is a Naprendszerünkben, vagy egy másik bolygón, amely egy másik csillag körül kering a Tejútrendszerben, vagy egy bolygórendszerben egy másik galaxisban, hatalmas erőfeszítést fogunk látni, hogy elképesztő logikai fordulatokkal és eltorzult indoklásokkal csináljanak a fából vaskarikát. De ne dőljünk be az elkerülhetetlen történelemmódosításoknak: a más bolygódon létező élet teljes mértékben összeegyeztethetetlen a vallási hagyománnyal. Bármilyen más következtetés nem más, mint utólagos racionalizálás, hogy megmentsék a mítoszt. Nézzük meg konkrétan, hogy miért!
Mózes 1. könyvében (26-27) ezt olvashatjuk:
„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.”
Sehol sem említi az idegen világokat, melyekről az ókoriak természetesen semmit sem tudtak. Az embernek a Föld halain kell uralkodnia, nem pedig más bolygókon. De istennek ismernie kellett ezeket az idegen világokat, szóval különös, hogy nem utasította a szerzőket, hogy ezt is vegyék bele.
A Mózes 1:3 szintén problémás: „És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.” Nos, a Föld csak 4,5 milliárd éves, míg az univerzum és az összes fény-keltő csillag az ősi galaxisokban több, mint 13 milliárd évesek. Tehát amikor isten azt mondta: „legyen világosság” a fény már legalább 10 milliárd éve ragyogott. Felkapcsolt egy kapcsolót, amelyet már évmilliókkal azelőtt a termonukleáris reakciók felkapcsoltak csillagok milliárdjaiban, melyek időben megelőzték a Földet. Ennek fényében fürödtek más napok és más bolygók már jóval azelőtt, hogy a Föld a napunk körül keringő sziklák laza halmaza lett volna. Mivel ez az egész teremtés története, ezek az apróságok komoly mulasztásnak tűnnek, melyek aláássák az egész történetet, ha az életet máshol is megtaláljuk. Későn érkeztünk a „s lőn világosság” játékához.
Azt is félreérthetetlenül közölték velünk, hogy minden életet hat nap alatt teremtettek. Mózes 1. könyve 2:1 így szól: „És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege”. Tehát itt megtudjuk, hogy minden élet és a mennyország elkészült és minden, ami megtalálható volt a Földön, és csakis a Földön. A mennyek teremtésének teljes egésze, amely mind itt a Földön volt, a Mózes 1:1-31 korábbi részeiben tisztázódik a következőkkel: „minden maghozó fű”, „minden fenevad”, „az ég minden madarai”. Nincs benne pontosítás, mint: „az ég minden madara, itt a Földön, kivéve a Zenxalaxu bolygón található életet”. Tudjuk, hogy mindez hat nap alatt zajlott le, mert Mózes 1:2 azt mondja: „elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala”. Egyesek szerint ezek nem valós, hanem allegorikus „isten napok”, melyek mindegyike évmilliókat jelenthet. De ez nem lehetséges, mivel amikor isten azt monda, hogy „s lőn világosság” és hat nap alatt megteremtette az életet földi évszakokhoz kötötte ezeket az eseményeket, melyeket valós napok szabályoznak. Tehát a Biblia azt mondja, hogy minden élet a Földön teremtetett hat nap alatt, ami hat földi napot jelent. Legyen ez egyértelmű: ez nem hagy helyet az idegen életnek ebben a teremtéstörténetben. A földönkívüli élet felfedezése ezért aláássa az egész mondát.
Nem lehet kétségünk afelől sem, hogy a föld a világegyetem közepe, mert Isten ide teremtette az embert. Galilei tárgyalásán VIII. Orbán pápa egyértelművé tette, hogy hogyan értelmei az egyház isten szavait, miszerint a Föld egyértelműen a világegyetem központja.
Kijelentjük, hogy Ön, Galilei, azon okok miatt, melyeket a tárgyaláson részleteztek és amelyeket már bevallott, a Szent Hivatal szerint erősen gyanúsítható eretnekséggel. Nevezetesen mert egy olyan tanításban hitt, mely hamis és ellentétes a Szentírással, azaz: a Nap a világ középpontja és nem mozog Keletről Nyugatra, és hogy olyan véleményen volt és védte is azt, amelyről kinyilvánították, hogy ellentétes a Szentírással.
Mégis nehéz lenne a világegyetem központjának egyedülálló helyzetét kikövetelni, ha más bolygókon is találnánk életformákat, amelyek anti-gravitációs autókon süvítenek fénysebességgel. Világos, hogy ha az ókoriak tudták volna, hogy létezik idegen élet, bármilyen formában, a gondolat, hogy a Föld a világegyetem középpontja nehezebben lett volna fenntartható. Ismételten, nem esik szó idegen világokról vagy életről ezen a kis halványkék pöttyön kívül.
A Biblia 66 könyvének egyike sem tesz említést más életről, amit nem Isten teremtett itt a Földön az alatt a hat nap alatt. Ha életet fedezünk fel valahol máshol el kell ismernünk, hogy ez tévedés. Olyannyira, hogy valójában egy ilyen felfedezésnek arra kell sarkallnia mindenkit – kivéve a legbigottabbakat -, hogy megkérdőjelezzék az egész teremtéstörténetet, és mindent, ami ebből a történetből származik. Az élet teremtésének meggyőző története hogyan felejtheti ki az életet magát? Még akkor is, ha a történetet allegorikusnak szánták, nincs értelme annak, hogy a máshol lévő életet kihagyja.
Szeretném tisztázni, hogy itt csak arról beszélek, hogy az élet puszta megléte valahol máshol aláássa a vallást. Szabadon hagyom a kérdést, hogy hogyan alkalmazkodna a vallás azokhoz a bonyolult kérdésekhez, mint hogy más életformák ugyanabba a mennybe kerülnének, mint a földi életformák, vagy ugyanabba a pokolba, vagy pedig az idegen életet is megrontaná az eredendő bűn akkor is, ha nem Ádám és Éva leszármazottai? Talán a gyerekszülés nem lenne fájdalmas. De ez egy másik történet.
Ahogy az elején állítottam, mindez nem számít majd, ami az élet felfedezését illeti más bolygókon. A vallási vezetők egyszerűen kijelentik majd, hogy az idegen élet teljesen kompatibilis a Bibliával, sőt még meg is jósolta azt. Mint ahogy végül a szőnyeg alá söpörték, hogy tévedtek a Föld helyzetével kapcsolatban. Vagy az evolúcióról. Eltorzult indoklásokat kreálnak, hogy támogassák ezt a nézetet, idéznek pár szakaszt a Bibliából, ami bármit jelenthet, és végül győzelmet kiáltanak. Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek!
